Malcolom Reed kabinja

3 as fedélzet, 2 es kabin.

Ahogy belép a kabinba semmi meglepőt nem talál. Körbenéz mindenhol majd leül és átnézi az adathordozót amit az admirálistól kapott.

Miután az adathordozón sem találtál semmi változást elkezdtél kipakolni...
Nincs sok holmid így hamar készen lettél ezzel is. Rgyetlen dolgot tettél ki képnek az ágyad főlé:
Egy hatalmas haditengerészeti uszályt. A Uss Atlantika nevet viselte ez a hajó. Mindig is csodáltad az ilyen masinákat és még a családod multjára is emlékeztetett. Ezért tetted tehát ki. Megállsz előtte és épp elgondolkodva merengsz rajta amikor a kommunikációs eszközöd - ami minden kabinban van, egy kis képernyős doboz - hangosan pittyegve jelzi: valaki keres téged.

Odalép a panelhez és lenyomja a gombot. Majd beleszól.
-Itt Reed.

A kis képernyőn Jonathan Archer arcát pillantod meg amikor jobban belenézel a helyiség halovány fényeiben. A férfi külsőleg az öt év alatt semmit sem változott.
- Malcolm! Jó önt viszont látni. - Mondja és arcára kiül egy félmosoly. - Sajnálom hogy megzavartam valamiben... Ön már az Enterpriseon van? - Csodálkozik el hirtelen a kapitány. - Hogy hogy nem értesített ezzel kapcsolatban engem senki? - Kérdi de közben sejted hogy a kapitány nem rád dühös hanem valószínűleg valamelyik admirálisra.

-Igen kapitány. Lassan már 1 napja hogy a hajón vagyok. Ön hogy van Uram?

- Jól, köszönöm. - VÁlaszolja a férfi röviden. - A Flotta éppen most fenyegetett meg azzal hogyha nem állítok ki egy komplett legénységi listát három nap alatt akkor más lesz a hajóm kapitánya. És azt ugye mondanom sem kell hogy mennyire nem lenne helyes... Ugye nem gond hogy be is írtam magát taktikai főtisztnek? - Haloványan elmosolyodik. Épp szólnál hogy egyátalán nem gond, sőt nagyon is örülsz neki de Archer csak folytatja.
- Szóval hamarosan én is, és a legénység meg nem érkezett tagjai is a hajóra érnek majd... addig is nézze meg az új embereit alaposan, mert lesz egy-kettő tiszt akikhez hozzá kell majd szoknia... Lesz új küldetésünk is a részleteit közlöm amint a hajóra értem... - Bólint egyet biztatóan feléd, de te nem reagálod ezt le. - Addig is kellemes időtöltést. Archer kiszáll. - Amint ezt kimondja a kommunikációs csatorna szinte azonnal lekapcsol és te egyedül maradsz de egy szót sem szólsz... furcsának tartod az új tiszteket, de ha már szóba kerültek úgy döntesz hogy másnap megnézed az adatlapjukat és a kantinban majd elbeszélgettsz velük egy jót a reggeli közben... így hát elalszol..
Másnap újabb kommunikációs pittyegésre ébredsz.. Vajon mindenkibe most ütött a megkereslek hangulat?
Mit teszel:
Bekapcsolod ezzel megtudva hogy ki lehet az vagy úgyhagyod és teszed amit elterveztél?

Még kicsit komás fejjel odalép a kommpanelhez. Lenyomja a gombot majd beleszól.
-Igent itt Reed beszél.

A képernyőn egy középkorú nő jelenik meg.
- Üdvözlöm Mr. Reed... Natalia parancsnok vagyok az Okuzumáról... érdeklődni szeretnék afelől hogy megérkezett már- e a legénység többi résztvevője.

-Üdvözlöm. Nos nem tudom hogy mindenki itt van e már. A kapitány most írja össze a legénységi listát. Én még csak másfél napja vagyok itt. Még sok mindent át kell néznem. De valószínű hogy 2 napon belül mindenkinek itt kell lennie.

Natalia parancsnok bólint aztán suttógóra veszi.
- Tudja én egy bizonyos szervezettől vagyok, akiket maga nagyon is jól ismer.... feladatom van a maga számára. - A nő nagy levegőt vesz és tovább folytatja a dolgot. - Szeretnénk ha megfigyelné a kapitányt. Bármi különöset is mutat azt pedig jelentené nekünk. Ez fontos lenne mert egyes admirálisok már túl idősnek tartják Archert egy ilyen nehéz feladatra. Magunk között szólva ezt én is így gondolom.

-Felejtse el. Nem érdekel az a bizonyos szervezet. Nem leszek kém. A Kapitány barátom és felettesem. Nem fogom elárulni. És ha a legénység soraiba akarnának egy ügynököt beépíteni ki fogom szúrni. Továbbá jelenteni fogom ezt az ügyet a flottaparancsnokságnak is. Végeztem.
Megnyomja a gombot és bontja a kapcsolatot.

A nő bosszankodik egy sort majd az adás lekapcsol...
Sóhajtasz egyet.. nem tudod megemészteni azt hogy még mindig a nyakadon vannak az ilyenek... Megigazítod az egyenruhádat és bosszankodva elindulsz az étkezdébe.
{Folyt. Köv: Étkezde}

*A felettesemet már alig várom hogy elmondja a küldetést gondolom magamban*
-Elnézést hadnagy.*közben becsengetek udavarisan és beengednek*Önnnek a szülei katonák voltak?-kérdeztem Reed hadnagytól eltérítve a szót.-Ön hogy érzi magát ennyi civil között ha szabad így fogalmaznom.?

-Nekem nincs bajom a civilekkel. Kicsit persze furcsa de nem nagyon törődöm vele.

Ráütök a vállára barátságosan.Igen.Furcsák.Én letettem 3 katonai iskolát de valahogy mindig is érdekelt ez a hajó és a felfedezések is természetesen. Ha van kedve nyugodtan lőhetünk egyet a kijelölt M.A.C.O-soknak kijelölt pályán uram.Mosolygok pár percig.

-Rendben ha lesz idő és egy kicsit csillapulnak a dolgok akkor rendben. Tudja nehéz dolog rendet tartani. Föleg hogy mindenki izgatott és örül hogy az Enterprise újra repülni fog.

Ekkor hirtelen az intercomm hangja szól közbe a beszélgetésbe:
- Archer Reednek! Le tudna kérem fáradni a kabinomba egy percre?

-Itt Reed beszél. Igen Uram azonnal indulok.
Belépek a mosdóba megnézem magam az egyenruhám tűrhető állapotban. Indulásra készen állok. Kilépek a mosdóból. Elköszönök és indulok a kapitányhoz.

{folyt köv: Archer kapitány kabinjában}

Megfordulok és énis kimegyek a hadnagyal együtt a szobából.Majd újult erővel elindulok keressni valami ismerős arcot ahogy megyek meglátom Sato zászlós kabinját és én erőnek erejével bekopogok rajta.

Foly.Sato kabinja