Howrey 2 hold Felszíne

Trip és T'Pol:
A bolygó sivatagos felszínén lépkedtek már egy jó ideje amikor megpillantjátok a régi bányát.... Egy felvonó vezet lefele... Trip megállapítja hogy az még működő képes, így elindultok lefele. A lift nyikorogva érkezik meg. Sötét és kegyetlen meleg fogad odalenn titeket. Trip előveszi az elemlámpáját és előre megy....
T'Pol:
Tucker parancsnokot lemaradva követed, kezedben a trikorderrel... Archer kapitány jegyzeteid olvasod:
"... A kristály Drutacell és Trixaherwell ötvözetből áll. Kékesfehér csillogása van ahogyan a mesterséges fény rávetül, természetes fényben viszont ezüstösen veri vissza a nap sugarait. Az ősrégi bánya gyomrában lehet a leggyakrabban találni ilyeneket... A bánya viszont nagyon veszélyes.. nemcsak azért mert ősrégi és romos, hanem mivel már elég régen nem használták különös lények élnek odalenn. Olyan láthatatlan rinocérosz szerű 2-3 méter magas lények amiket -állítólag- sehogyan sem lehet észrevenni. Ezeket a lényeket a helyiek csak MArocarnak hívják. "
Talán figyelmeztetned kellene erről a veszélyről a parancsnokot is mielőbb tovább haladtok.

Trip:
Előre mész, kezedben a lámpával mikor T'Pol megállít és figyelmeztet a veszélyre.
{ Sorrend: T'Pol-Trip }

A bányában sötétség és meleg van. Tucker parancsnok még lefelé ment bekapcsolta a lámpát így valamennyire ellátunk. Meg állok a lifttől nem messze és a kapitány jegyzeteit kezdem olvasni. Leírás a kristályról. Hmm..rendben. Olvasok tovább.
-Parancsnok!-kiáltok-Azonnal álljon meg!-hirtelen visszafordul és egyenesen a szemembe világít. Felemelem a karom kissé.-Mi történt?-kérdezi, közben óvatosan körbenéz.-Ne ijesztgessen T'Pol!-fakad ki, mikor visszalép mellém.-Elnézést, nem állt szándékomban.-mondom-Jobb lenne ha közel maradnánk egymáshoz. A kapitány jegyzeteit olvastam. A helyiek említenek egy lényt, ami nagy valószínűséggel leköltözött a bányába. A leírás szerint láthatatlanok, a méreteiket 2-3 méterre becsülik. Ha javasolhatom legyünk óvatosak, ne távolodjunk el egymástól túlságosan.
-Láthatatlanok? Akkor mégis honnan tudják hogy itt vannak?-kérdezi vigyorogva, közben a fejét ingatja- Ugyan már!-teszi hozzá. Épp nagy levegőt készülök venni, hogy válaszoljak, de belémfojtja a szót.

Nézze!alparancsok tudom hogy keringenek biztos ezerszámnyira legendák de ezek csak mende-mondák és legendák ,ugyan már maga sem gondolhatja komolyan.*Ránézek T'pol szemébe egynesen*-Maga szerint ez logikus lenne?nem hiszem inkább keressük tovább azt a kristályt vagy mi az ördögöt.Én megyek előre!*a lámpával a kezembe elkzdek menni a nem túl barátságos barlangba majd hirtelen egy kisebb bogár tűnik fel a cipőm előt* -Látja?ezek csak bogarak és nem másznak még a fülébe sem.De azzért nem aludnék velük.*Ahogy megáltam egy percre olyan gyorsan lépek tovább*-Meséltem már magának arról hogy még régen még mielőtt nem itt dolgoztam és az Enterprise még nem volt az első útján sem és még felsem építeték? én egyszer találkoztam a kapitányal ,és mint jó barátja felajánlottam neki a lehetőséget hogy utazzon velem a Nevadai körzetbe mert ott volt egy nagyon érdekes megbeszélés az új görbületi tekercselésről szóval amikor a Nevadai sivatagba mentünk "pihenni"?érti pihenni.*közben mutatom nagy erőkkel a "macska karmokat,majd amikor ránézek T'pol érzelemmentes arcára kissé visszafogom magam a nagy mesélésbe"*-Mindegy nem lényeges csak arra akartam kilyukadni hogy 2 napig a börtönbe játszhatunk sakkot mert véletlenül bementünk egy szigorúan tiltot környezetvédelmi helyre.1 hétig nevettem rajta.De a kapitány már nem annyira.*Megfordulok amikor T'pol egy percre megáll*-Jutot valamire mennyire lehet az az izé tőlünk?Úgyértem a kristály.

Nem igazán hogy a parancsnok története milyen összefüggésben van jelenlegi helyzetünkkel, de igyekszem nem mutatni. Inkább a trikorderre nézek. Próbálom az ötvözet nyomait keresni, de egyenlőre semmit sem találok.
Felnézek a parancsnokra- Beljebb kell mennünk. Ami a lényeket illeti, nézzen a földre. Ilyen nyomokat csak nagytömegű élőlény hagyhat.- Lefelé irányítja a lámpáját. Nyel egyet és rámnéz.-Legyünk óvatosak parancsnok-mondom csendesen.

Úgy nézem sikerült kissé megijesztenem, de talán most már csendesebb lesz.

*Kissé komolyan elkezdek menni majd az egyik sötétebb beugrónál megállok és várom az alparancsnokot mikor ér be,majd ahogy beér én előugrok a sarokból és nagyokat ordítva közben*-ITT III CHARLES TUCKER A SZÖRNYETEG MEGSZEM A VULKÁNIZMUSÁVAL EGYÜTT! WÁÁ!*persze az alparancsnok reakciója egy kissé sem megijedt volt,széppen lassan megfordult majd szinte aki felsőbbrendűnek érzi magát úgy néz meg jól engem ahogy egy lámpával a kezembe ugrálok egy helyben majd amikor látom magamon hogy a helyzet kezd nevetséges lenni azon nyomban váltok kissé komolyabban*Ugyan már!*a kezemmel intek egyet*-Nem hiszem hogy gonosz nagy élőlények lennének pont ebbe a békés barlangba pont itt.Á kizárt alparancsnok ha megakar ilyeszteni mással kel próbálkoznia mondjuk ha elkezd beszélni a Vulkáni szokásokról na,azzal igazán megilyeszthetne.Menjünk tovább!.Ez az ötvözet vagy mi az ördög pedig remélem nem egy másik barlang hálózatban van mert ebben az esetben azt kell mondanom hogy nem hoztam sátrat.*A kissé cinikus megjegyzésem követően tovább megyek T'pol-elé bevágva*

Tucker parancsnok viselkedése még finoman fogalmazva is gyerekes. Nem értem miért nem képes megérteni, hogy óvatosabbnak és csendesebbnek kellene lennünk. Nem tudunk semmi biztosat ezekről a lényekről, csak amit a kapitány jegyzeteiben olvastam. Inkább újból a trikorderre figyelek.
-Ebben a bányaalagútban kell keresnünk tovább. A következő elágazásnál a baloldali járatban próbáljunk továbbkeresni.-mondom, de közben tovább figyelem a nyomokat a földön. Hirtelen meghallok valamit, valami neszezést.
-Maga is hallotta?-nem fordul vissza-Parancsnok!-szólok hangosabban-Hallotta?
Rámnéz kicsit furcsán közben grimaszol. Már válaszolna, de újból hallom. A hang irányába fordulok, közben mutatom hogy maradjon csendben. Újból a trikorderre nézek, mozgó életjeleket mutat.Mellélépek és mutatom.

*Amikor meglátom az alparancsnok tricorderén az életjelet egyből kissé megilyedek,de hogy az alaparancsnok ne pont erre az érzelemre figyeljen fel amit épp az előbb egy kissé ilyedt tekintettel fejeztem ki ,ezzért megpróbálok kissé keményen nekilódulni a dolgoknak*-Najóvan.Majd én előre megyek ön fedezz hátulról .*Ránézek*Ne aggódjon van nálam fázis fézer.*Az alparancsnok még megsem szólal demár nyitná a száját amikor én már elkezdek futni az életjel után , a fázis pisztolyal a kezembe,minde-közben az alparancsnok is kissé felajzot de ugyanolyan érzelementesen elkezd visszahúzni a ruhámnál fogva amikor már az életjeltől nem egészen 1-2 m-re állok egy olyan helyen ahol még nem vezs észre a lény nagy szerencsémre*

Trip és T'Pol:

Trip:
Ahogyan magad elé nézel és nem látsz semmit sem - habár a trikorder kijelzi- egyre jobban kezdesz idegesebb lenni... ha ott van a lény és te mégsem látod... mégis hol lehet? Nagyokat sóhajtasz de még mindig magad elé tartod a fázis fézert és figyelmesen körbenézel amikor egy láthatatlan valami rádugrik. Te elesel... A fázis pisztoly kiesik a kezedből a földre te pedig megpróbálod a földön birkózva valahogy leszedni magadról az igencsak súlyos lényt.

T'POl:

Ahogyan észreveszed hogy Trip a földön van és kiesett a fázis fézer a kezéből, felveszed azt de nem tudod lőjél-e vagy nem hiszen nem látod a támadót...
A döntés hogy mit teszel csupán rajtad áll.

*Ahogy küszködök a lénnyel a földön arra gondolok hogy hova eshetet a fegyverem de amikor meglátom jóval arréb egyből egy kezembe eső éles kőre esik a szemem amit amint megfogok utánna kétszer nyakon vágom a lényt majd elkezdek futni de amikor el akarok futni a lény visszaránt és újból a földre esek*-T'pol!!lőjön!!*ahogy ordítok közben a lény újból rám vetődik és azzal küszködöm nehogy az egyik kiálóbb csápjával átszúrjon*

Látom ahogy Tucker parancsnok a földön bírkózik a lénnyel. Már ha annak lehet nevezni azt, hogy egy láthatatlan ellenfél ellen próbál védekezni.*-T'Pol!!! Lőjön!*-kiabálja. De mire? A lámpa fényét rászegezem a "birkózókra" és felemelem a fézerem. De ekkor a lény felordít és lazít a parancsnok fogásán. Elmozdítom kicsit félre a fénycsóvát.*-Mi az ördögöt csinál!?*-szakad ki a parancsnokból, mikor a lény újból szorít rajt. A fény! Gyorsan körülnézek és megpillantom a parancsnok lámpáját. Odaugrok, felkapom. Már kettővel világítok a lényre. Ekkor a parancsnok újra megüti a kezében tartott kővel, mire az elengedi. Kihasználom az alkalmat és lövök. A lény folyamatosan üvölt és úgy tűnik visszavonul. Odalépek a földön fekvő parancsnokhoz, átadom neki a lámpáját.*-A franc essen magába T'Pol! Mire várt, hogy agyonnyomjon?*-zihálja. Segítek neki felállni, majd előveszem a trikordert. A támadónk eltávolodott. Közben a parancsnok továbbra is mondja a magáét. Ránézek.-Hallgasson. Ha nem veszi a fejébe azt az őrültséget, hogy nekimegy a lénynek talán békén hagyott volna minket. Teljesen logikátlan volt amit csinált.-visszafordulok és elindulok arra ahonnan jöttünk. Erre felé rohantunkban láttam egy kisebb járatot, megállok. A trikorderre nézek. Tucker parancsnok halkan morogva jön utánam.-Erre menjünk.

T'Pol-Trip:

T'POl:

Ahogyan előre mész hirtelen torpansz meg.
- Mi az, mi történt? - kérdi hátulról Tucker parancsnok. Rögtön válaszolsz is a feltett kérdésre: egy szakadék van előttetek. A trikorder hangosan pittyen fel: A szakadékban, lenn egy kirstály található, nem messze. Méghozzá az amit kerestek!
Tripre nézel: Tudod hogy a férfi hátitáskájában található kötél segítségével le fogtok jutni. Mivel te Vulkáni vagy, a leglogikusabb az lenne ha te mennél előre: Mivel te sokkal erősebb és kitartóbb vagy. Elmeséled ötletedet Tripnek.

Trip:
Előveszed a köteleket és reagálsz T'Pol kérésére- vagyis inkább követelésére.

{ Sorrend: T'Pol-Trip }

Kissé lehajolva belépek a járatba, mögöttem a parancsnokkal. Lecsendesedett végre, csak a lélegzetét hallom. Kezemben a trikorderrel óvatosan lépkedek előre. Alig teszünk meg 50 métert, jelzi, szakadék van előőttünk. Megállok, mire a parancsnok nekemütközik.*-Mi az! Mi történt?*hallom a hátam mögül.-Szakadék van előttem. De a trikorder szerint van egy kristály lenn.-mondom, közben lefelé világítok- Pontosan az az ötvözet, amit keresünk.-Hátrafordulok.-Parancsnok, a hátizsákjában van kötél. Úgy vélem jobb lenne, ha én mennék le elsőként.-látom nem igazán érti miért mondom ezt- Vulkáni vagyok. Fizikailag erősebb valamint kitartóbbak vagyunk az embereknél. És nemutolsósorban most verekedett. Ezért én megyek előre és segítek a lejutásnál, ha nincs ellenvetése, parancsnok.

Jó de egyet szögezzünk le...énis megtudnám csinálni ugyanezt alparancsnok csak az épp vertem le egy öt méteres lényt.*közben a kötelet kitartom a megadot helyre*-Ha gondolja mehet én tartom magának.Sok szerencsét.

Trip és T'Pol:
T'Pol:
Fogod a kötelet és lassan ereszkedsz lefele. Amikor már majdnem lent vagy azonban valami váratlan történik... megcsúszol, a kötél hiretlen kicsúszik a kezedből, te pedig lefele esel.. Egyet tehetsz csak: KIteszed a bal kezedet magad elé. Amint földet érsz érzed is hogy valami gond van.... Feltápászkodsz: Elég nagyot estél.. nagyon fáj a karod: Ránézel arra: Nyilt törés.... Megvárod míg Trip is leérkezik.

Trip:
Nagy nehezen jutsz csak le. Amikor leérsz : szinte azonnal meglátod a probléma forrását...

{ Sorrend: T'Pol-Trip }

Lassan elindulok lefelé. Igyekszem olyan helyeket keresni a lábammal, ami biztonságos. Már egy ideje araszolok lefelé, mikor a lábam hirtelen lecsúszik a kis peremről. Annyira gyorsan történik, hogy időm sincs erősebben megszorítani a kötelet, mire az kicsúszik a kezemből, én pedig esés közben oldalt fordulok, magam elé tartva a bal kezem. Miután földet érek, érzem a fájdalmat a karomban. Lassan felállok, a karom nagyon fáj ezért ránézek. Látom a karomon folyó vért és a kiálló csontot. Nyílt törés. Ez bizony gond. Felnézek, látom Tucker parancsnok elindult lefelé. Próbálom egy karral tartani a kötelet, hogy gyorsabban leérjen, de ez elég nehéz. A kötél így kileng és nehezíti a lejutásban, de kis idő múlva épen leér mellém. Rámnéz, mondana valamit, de látja, hogy baj van, bármennyire is igyekszem leplezni.

T'pol! itt vagyok ne rakja el a kezét mutassa azt a sérülést!.*ordítok rá és egyből a nő mutatja a sérülését amely elég szembe tűnő volt*Jólvan nyugodjon meg most figyeljen rám,felviszem innen csak kapaszkodjon belém ahogy csak tud én felviszem mindenképp innen nehogy azt higyje hogy majd én fogom mellőzni itt!.*Megfogom T'pol épp kezét majd rá rakom a vállamra *-FOGJA ERŐSEN ALPARANCSNOK!-*Amint megfogja az alaparancsnok erősen a vállam elkezdek visszafelé menni a leejtőn*

Nagy nehezen, izzadva felérkeztek... Elindultok a járatban visszafele. A járat valahogy most még jobban kezd szűkösebb, és melegebb lenni....
T'Pol:
Ahogyan Tucker parancsnokra rátámaszkodva mész előre, a karod egyre jobban fáj, és egyre gyengébb leszel... Ekkor azonban a tricordered hangosan pittyen fel:
Valami követ titeket... talán az a láthatatlan lény ami a kapitány jegyzeteiben is szerepelt?
Minden esetre el kellene mondanod Tripnek is....

Bár nem tartom jó ötletnek, hogy miattam félbehagyjuk a küldetést, beleegyezem a visszafordulásba. Igyekszem úgy kapaszkodni a parancsnokba, hogy kevéssé fojtogassam. Nehezen, de felérünk és elindulunk a járatban vissza. Bár igyekszem tartani magam és a fájdalmat is leküzdeni, így is egyre gyengébbnek érzem magam. Nem szívesen, de Tucker parancsnokra támaszkodom. Halk pittyegést hallok. Ekkor veszem észre, még mindig az ép kezemben szorongatom a trikordert. Felemelem, életjelet látok rajt. Valami követ minket, talán a lény amivel a parancsnok verekedett vagy egy társa.-Parancsnok, valami követ minket.-akarom mondani, de valójában csak erőtlenül suttogom. Megtorpan.*-Már csak ez hiányzott!*-sóhajtja.

*Amikor meghallom hogy az alparancsnok mit mond szinte a lábaim megdermednek a félelemtől,majd szinte aki az életéért küdz úgy próbálok minnél gyorsabban feljutni amikor már szinte fenn vagyunk T'pol alparancsnokkal a hátamon fejjel előre esek le a földre a gyors iramtól kifolyólag*-Mennyi?*zihálom levegő nélkül alig*-Mennyire van tőlünk ez a lény alparancsnok?

Ránézek először a parancsnokra(nagyon elfáradt és kimerült), majd a trikorderre.-Körülbelül 100 méterre.-suttogom-Parancsnok, menjen nélkülem. Csak lassítom és így is elég fáradt.-rámnéz, nem túl szépen. Már válaszolna mikor folytatom-Menjen. Fogja a trikordert és a lámpáját. Egyedül hamarabb kiér és hívhat segítséget is. Én meghúzódom egy kisebb elágazásnál, ahol nem fér hozzám. Ez a logikus megoldás most. Hallgasson rám. Menjen.

Nehogy azt higyje alparancsnok hogy majd itt hagyom egy vadállat kezére! MEGÖRÜLT A VULKÁNI CINIZMUSÁVAL EGYÜTT?-Mit képzel magáról? hogy majd én itt hagyom azt már nem ha kell az életem árán sem most szépen megvárom amíg ide jön ez az izé és majd megpróbálok vele komunikálni,hátha lehet vele ha meg nem akkor maradt a B terv hogy lecsapom valahogy aztán visszamegyek a kristályért vagy miért és maga addig itt fog csücsülni ,de az lenne az egyszerűbb ha hívnák segítséget és maga visszatérne az Enterprise -ra.*Előveszem a kommunikátoromat:Itt Tucker az Enterprise-nek hall engem valaki? T'pol megsérül elkénne transzportálni a hajóra vissza nélküle kell befejeznem a küldetést a kristály egy alagút szerű lenti járaton húzódik el de a tricorderek kijelezték hogy nem lehet messze ,közben valamiféle idegen lény is már a közelünkbe lehet ha hallják az adást vigyék fel T'pol-t neki orvosi vészhelyzet van a számára.*Majd ez után várok a válaszra*

Malcolm válasza érkezik vissza a kommon miközben T'polt eltranszportálják. { T'Pol folyt. köv.: enterprise/transzporterállomás}
Intercomm: -Itt Malcolm. Hallottuk az üzenetet azonnal felsugározzuk T'polt. Szüksége van segitségre?

*Kommba beleszólok*-Nem nem köszönöm hadnagy.Folytatom a küldetést azthiszem már nagyon közel vagyok a kristályhoz már csak lekell mennem érte addig is kommcsendet rendelek el kapcsolat vége.*Előveszem a kibiztosítót majd ledobom a mélybe és elkzedek rajta mászni*

Leérkezel. Ahogyan előre kezdesz el menni egyre jobban körbevesz a sötétség. Idelent nincsen meleg.. sőt, ami azt illeti egyre jobban kezdesz fázni- még jó hogy hosszú újjúban vagy. Előre mész. A lámpád sugarában mintha valami elfutott volna, vagy csak a szemed káprázott?
A trikorder kijelzi hogy nem sokkal előtted egy hatalmas teremben lesz a kristály. Belépsz a tárnába:
A falon megannyi ezüstösen csillogó kristály, mindenütt, elég magasan is a fejed felett. Egyszerűen gyönyörű. A látvány magával ragad téged de tudod hogy jó lenne minnél előbb visszatérni a hajóra: Ki tudja hogy mit tartogat még számodra a sötét és elhagyatott, kietlen bánya.
A falhoz lépsz és a legközelebb kezedre eső, legnagyobb kristályt téped ki a falból. Gyorsan elteszed a táskádba, és elkezdesz visszafele menni.
Amint felértél a kötelen és az utolsó lépéseket teszed kifele azonban a trikordered hangosan pittyen fel:
Több mint öt létforma követ téged... elkezdesz futni a komp felé.

*Ahogy elkezdek futni teljes erejemből a komphoz és -e közben egyre csak be jelezz a tricorderem azt jelezzve hogy egyre csak közelednek a terentmények,ahogy futok meglátok a barlang falától elhúzodva pár méterre egy kisebb üreget és szinte ,már a futástól mászástól és egyébb dolgokból kkifolyó fáradtságomból kifolyólag is az ürgbe vetem magam és várom az időzítést hogy mikor jöhetek ki a "rejtek helyemből"-a hely teljesen sötét volt szinte alig volt fény a fény sugár is egyfajta érzéki csalódásnak tűnik nekem ,ahogy szinte a levegőben lehet érezzni a leheletemet úgy érzem mintha több idegen lény is az üreg körül mellet és körbe állnának ami persze csak azt jelentheti hogy vagy észre vettek vagy nem.Amíg ott fekszem szinte a levegőt is megvonva maradok megtorpanva maradok a helyemen*