Suliban Helix

Kedves Suliban úr.*köszörülöm meg a torkom kicsit hangosan*-Igazán kedves magától hogy nem akar megölni.*Közben magamban gondolom hogy legszívesebben ha tehetném az első kiálló vasrúddal nyakon vágnám,de közben eszembe jut hogy még jól jöhet azzért a kiszabaduláshoz vezető úthoz.Közben erőltetetten vigyorgok majd megszólalok kissé hangosan hogy a szomszéd is meghallja*:-PERSZE! MENJÜNK!HÁNY SZINTES IS EZ AZ IZÉ?ELÉG NAGY...*közben meginnt megköszörülöm a torkom hogy a szomszédom jócskán odafigyeljen*

- Kérem, kövessen. - Mongya Hess. - És egyébbként nyugodtan tegezzen. Jobban kedvelem a baráti viszonyokat. - A Suliban előre megy, te követed őt. Lelki szemeid előtt már szinte látod ahogy a másik cellában Khirall hallgatózik és magában egy agyafúrt tervet eszel ki... A Suliban Helix elég nagy és otromba, megannyi ugyanolyan kevéssé megvilágított folyosóval. Hess lekanyarodik a másodiknál, és lépéseit gyorsabbra veszi. Te alig bírod követni őt... és a hátad mögé nézve is hiába gondolkodol nem látsz sehol sem kiutat: megannyi suliban vesz körül.
Amikor hess lekanyardik egy másik folyosón - ezúttal balra - azonban ujból hárapillantva nem látod már a Sulibanokat... És most Hess sem pillant hátra...
Itt a nagy lehetőség!

*Magamban gondolom hogy most itt van a lehetőség az orrom előtt de nem akárhogy kénne kihasználni így elkezdtem futni ahogy csak tudtam a legközelebbi "Pod"-felé amelyet szerencsére már megtanultam kezelni így ahogy csak tudok teljes erejemből ami megmaradt oda igyekezzek és próbállok nem a legtöbb és a legőrizetebb helyőrség felé közeledni*

- Álljon meg, álljon meg!! - Üvölti a hátad mögött Hess és hallod a lépteid ahogyan utánad fut. Belehúzol a tempóban, és közben rájössz hogy már azt sem tudod merre futsz. Bekanyarodsz bal oldalra, aztán jobbra aztán futsz ahogyan tudsz előre... és ebben a pillanatban beindúl egy halk fütty szó, automatikusan lezáródik előtted egy fémből készült ajtón. Nem tudsz tovább jutni. Zsákutca...
megfordulsz: Hess már nagyon közel van feléd.
Jobb oldalra kanyarodsz le tehát: de a zárófal itt is aktíválódik.
Megfordulsz: Hess már a folyosó közepén tart, kezében valami fegyverrel. Gyorsan a falat kezded el nézni, tanulmányozni hátha van egy kiút, akár egy kicsi is ahol át tudod magadat préselni.
Ahogyan nézelődsz meg is látsz egy oszlopot: Ha talán mögé bújnál... - vetődik fel benned a gondolat. Hisz az oszlop mögött sötét van, nem lehet oylan könnyedén észrevenni egy embert. Talán Hess itt nem vesz észre.

*Ahogy záródik le a fal marad egy kis "lyuk",ahol pont át tudom magam vetni szerencsére és elkezdek futni ahova csak tudok pánikomba legelőször befordulok egy sarkon ahol nagyon sötét van és oda elbújok egy ajtó mögé amit bezárok magam után majd kissé megkönyebülve sóhajtok fel*

Felsóhajtasz: egy kő esett le a szívedről.. ide talán egy ideig-óráig nem tudnak betörni....
De vajon mi lehet ez a sötét szoba? Soha de soha nem jártál még egy ekkora Helixben csak az Enterprise legelső küldetésénél, de akkor is veled volt a kapitány. És most egyes egyedül vagy- így már telejsen más a dolog.... több szem többet lát mint ahogyan mondani is szokás és egyedül nem sokat látsz itt a sötéten kívül- még....
Ahogyan előre haladsz, óvatosan és lassan azonban elbotlassz valamin. A szemeid lassan kezdenek hozzászokni a sötéthez: egy sérült Vulkáni nő fekszik a földön. Szemei becsukva- valószínűleg esztméletlen.

*Amikor észre veszem biztonságos távba húzom és megpróbálom felébreszteni egy jól irányzot pofozással de ahogy látom a nő nem igazán reagál rá így hát a hátamra veszem amíg tudom és elkezdtem vinni tovább a sötétbe és közbe arra gondolok hogy valószínüleg már mostanára az egész Suliban Helix legénysége ha azt annak lehet nevezzni már üldözz engemet*

Tehát a szoba sarkába húzod a nőt.
- Hol vagyok? - Szólal meg hirtelen és kinyitja kék szemeit. Felül és meglepetten néz rád. - Maga meg kicsoda? - Húzza fel a jobb szemöldökét és végignéz rajtad. tekintetében kérdően. Akarva akaratlanul egy másik Vulkáni nőre emlékeztet téged....

*Elengedem gyorsan amikor megszólal a nő hirtelen úgyérzem mintha ismerném a nőt de igazából csak az alparancsnokra emlékeztet a nő még a kinézete is de az illata...azt senki sem tudja utánozzni.Amíg gondolkozzom magamban gyorsan arréb lépek a nőtől majd kissé halkan odaszólok a nőhöz*:-Trip.Charles Tucker a nevem elnézést hogy nem mutatkoztam be csak tudja ott volt a földön gondoltam hogy nem igazán tudom felébreszteni egyhamar.Flotta tiszt vagyok nem kell megilyednie az Enterprise csillaghajóról jöttem elvileg de ezt nem jelenteném ki elnézést.Kissé kuszák a gondolataim mostanába amióta ide kerültem ebbe a Suliban porfészekbe.Aztsem tudom hogy kerültem ide csak úgy ide kerültem és rögtön valami idóta fegyver kell nekik amiről nem tudok semmit azt sem tudom hogy hogy lássak neki ,és azt sem tudom hogy egyentalán miből kénne nekem gyártani fegyvert.De én úgytettem mintha értenék hozzá hogy eltudjak menekülni valahogy mert nem akarom itt tölteni azt a maradék életemet is.És maga mit keress itt? egy Vulkáni tiszt a semmi közepébe?.Ám apropó nem tudja hogy lehet innen kijutni úgy hogy nem találnának meg ezek a Suliban gyíkok? kedves?..mi is a neve? hogy hívhatom?

- Enterprise? - Kérdi lelkesen a Vulkáni. - Igene, ott voltam mikor a hajójuk elindult, annak idején... Én LaT' nala vagyok. - Mondja a nő még mindíg a főldön ülve. - Fogalmam sincsen hogyan lehetne innen kijutni. De engem hagyjon itt azt javaslom. Nem tudok felkelni, de ha maga kijutna innen tudna szólni valakinek segítségért.... - A lábaira néz, közben kis rejtett szomorúságot vélsz látni a szemeiben. A nő lábai súlyosan sérültek. Vulkáni egyenruháját zöld vér borítja több helyen is.
- Régóta vagyok már itt... akkor ütöttek le és raboltak el mikor a hajómmal ebbe a szektorba értem. Tudományos küldetésen voltam... - Tovább is folytatná és lelkesedést vélsz felfedezni rajta de léptek zaja vág közbe a beszélgetésbe. Mindketten az ajtó felé néztek.
- Sulibanok. - Suttogja Lat'nala. - Mit teszünk?

Várjuk meg őket amíg elkúsznak.Várjon.Még ne menjen ki.*megfogtam a kezét a Vulkáninak és nem engedtem el*

HAllod ahogyan a SUlibanok megállnak egy kis ideig tanakodni az ajtó előtt.
- Nézzünk be talán ide is? - KÉrdi Hess. Felismered a reszelős, öreges hangját ami olyan mintha egy eldohányzott vénemberé lenne.
- Ne. - Szólal meg egy másik hang, ismeretlen női. - Itt csak egy félholtra vert Vulkáni nő van.. menjünk tovább.
- Jól van. - Szól vissza neki Hess és elmennek. Vársz még egy kicsit... megvárod míg véglegesen elhallkulnak a nehézkes lépteik a visszhangos folyosón.
- Úgy tűnik elmentek. - Suttogja a Vulkáni. - Ezt megúsztuk.

Még ne örüljön kedves Vulkáni barátom ettől függetlenül bármikor a falról leugrohatnak vicces lények ezek a Sulibanok ám.Nézzen ki hátha már teljesen elmentek.Ha úgy látja akkor előre megyek.

A Vulkáni odasántít az ajtóhoz és óvatosan kinéz azon.
- Tiszta. - Súgja oda neked.

Jólvan akkor én előre megyek és maga követ de nem tűnik el!.*Közben kinézek jobbra és balra *Gyerünk!*kilépek és lopakodva körülnézek és közben keresem a kiutat*

Ahogyan mész előre az ismeretlen folyosón, és magadban átkozódsz hátra pillantasz: A Vulkáni nő már sehol sincsen. "Remek"- Gondolod magadban amikor jobbra nézve meglátod őt: egy panelon fabrikál valamit...
Mire készülhet? Közelebb lépsz hozzá és meg akarod kérdezni amikor észreveszed hogy a nő háta mögött három Sulban közeledik nagy karabélyokkal a távolban. Habár még csak a folyosó végén vannak, azért jobb lenne ha talán elbújnátok valahova vagy elindulnátok elbújni.

*Ahogy meglátom a nőt szinte reflexből talán de egyenesen ráugrottam és ennek a lendületével megszüntettem hogy bármit is csináljon azzal a panellel ,szinte mind aki utolsó erejéből tápászkodik fel a úgy cibálom oldalra egy feldolgozónak vélt helyhez amelybe egy lyuk vezetet így hát a nőnek pár perc gondolkodási időt sem hagyva beugrottam és a nő is utánam majd kissé idegesen megfordulok amint feltápászkodok onnan*-MAGA MI AZ ÖRDÖGÖT CSINÁLT? NEM MEGMONDTAM MAGÁNAK HOGY NE TŰNJÖN EL ÉS NE CSINÁLJOM MARHASÁGOKAT?. Maga hihetetlen.Most maga miatt rohadunk itt ebbe a szemét feldolgozóba vagy bánom is én mibe.De itt vagyunk elkell fogadnom magával.Ha lett volna egy kicsit több Vulkáni logikája akkor talán arréb lökhette volna a kezét és a lábait és a szép derekával követhetet volna engem.DE MAGA!?.HÁT GRATULÁLOK NAGYOKOS.MOST AZTÁN TÉNYLEG KI LOGIKÁZTA MAGÁT.*Kissé idegesen arréb ülök egy szemétre és hátat fordítok a nőnek és közben körülnézek és még pár percig úgy szídom ahogy csak tudom magamban és félhangosan*

- Sajnálom... - Mondja a vulkáni nő érzelem mentes hangon. - Én csak egy szubtéri kommunikációs üzenetet akartam küldeni a Vulkánra... azt reméltem, abban reménykedtem hogy majd segítenek. - Odakúszik melléd a nő és óvatosan megérinti a karodat. - Csak jót akartam. Surak is ezt akarta volna... higyje el. - Épp megfordulnál és válaszolnál neki valamit amikor valami furcsát hallotok felülről:
Mindketten felnéztek a plafonra: sok Suliban alszik ott. Fejjel lefele lógnak akár a denevérek.

HÁT EZ NAGYSZERŰ.*Felnézek majd óvatosan elkezdek keressni szinte halk mentesen valami kiutat*-Mitnem mondjak ez a Surak elég brutális lehet ha ezt akarta hogy pár lógó suliban -t kell néznük és hogy egyentalán itt vagyunk ebbe a szemétlyukba.Nem is tudom ez a Surak esetleg..mondhatom hogy nem létezet?.Tudom tudom maga szerint igen és a faja szerint is mert annyira tisztelik őt mint a öreganyám a toast kenyeret.Szóval beleszólásom nincsen de szerintem néhol Surak "történeteinek" ,néhol büdös szaga van.*A mondatom után felnézek a Sulibanokra akik aludnak majd így szólok de nem a Sulibanokhoz*-Ezeknek nem csak a kinézetük gyík...több mint valószínű hogy agyuk sincsen sok .Szerencsére aludnak.Ön talált valamit kedves Surak imádó?.*A nőre nézek közben és várom a választ*

- Kellett volna valamit találnom? - kérdezi a nő bájosan pislogva. - Úgy tűnik hogy innen bizony nincsen kiút...
- De van! - Szólal közbe egy férfi hangja. A hátad mögé nézel: egy nyitott ajtónál Hess áll, kezében fegyverrel.
- Üdvözlöm Mr. Tucker. - Vigyorog a Suliban. - Régen láttuk egymást. Igaz?

Hát ami azt illeti már nem is emlékszem magára.*Hátrafordulok majd ráordítok a Vulkáni nőre*-FUSSON!.Najóvan..igazából a fegyveremhez kerestem dolgokat.És ami azt illeti éhes és szomjas is voltam.Igen.Nem hiszem el hogy egy rohadt ital automatájuk nincsen ahoz képest hogy maguk gyíkok.Á bele sem merek gondolni hogy mi történne ha kiszáradna a bőrük és lekellene vetniük.

- TUlajdonképpen mi humanoidok vagyunk, Trip. - Mosolyodik el a Suliban miközben hallod hogy a hátad mögött a nő elrohan. - És nyugodtan hagyja csak rohanni a kis Vulkánit. Már úgy sem fog több fejfájást okozni. - Fézerpuska hangjád hallod egy szempillantás alatt, aztán a nő kiált fel fáradtan: hátranézel. A Sulibanok akik eddig a falon lógtak most mind ott állnak a Vulkáni nő pedig az esztméletét veszítve a földön hever.

MAGA MEGŐRÜLT?*Odalépek a Suliban-hoz és majdnem lekeverek egy balhorgost neki de a társai erősen lefognak és alig tudok mozogni*-MEGÖLTE MAGA SULIBAN SZENNY! TUDJA ?MIT? EZZÉRT NEM TUDOM MEGCSINÁLNI A FEGYVERT MAGUKNAK MERT Ő KELLET VOLNA HOGY LEGYEN VALAKI AKI LEGALÁBB NEM TÖKLÉ AGYU MINT MAGUK !!*Elkezdem rugdossni a körülöttem álló Sulibanokat de szinte semmilyen reakciót nem váltok ki belőlük vele*

Hess érzelem mentes arccal néz rád:
- Ha tudni akarja, Tripp a nő még él... csak haldoklik... ha akar neki segíteni akkor segít nekünk legyártani a fegyvert. ez nekünk is jó lesz, és a maga barátja is megmenekül. Közös megegyezésre jutottunk tehát?

Jó.Csak ELENGEDNE MÁR VÉGRE A SZISZEGŐ GYÍK KIRÁLYAI? ha nem bánja ezután leis fürdenék mert nagyon büdös lettem ezektől a vedlő gyíkoktól, valószínüleg túl melegük van és vedlenek.Vagy áá én tudom ez a vedlő szezon.De ha megboncsátanak akkor a fegyver gyártásához hozzálátnék amihez annyira értek hogy maguk nem is tudják még .Egyentalán tudják mire jó ez a fegyver?.*Közben érdeklődve várom a választ hátha megtudok valamit erről az izéről ha már lövésem sincsen hogy mi lehet az*